Harangmegáldás és Boldog Batthyány-Strattmann László ereklye az Egyedi Szentháromság-templomban

Ünnepi szertartás keretében áldotta meg Veres András megyéspüspök az Egyedi Szentháromság-templom felújított harangjait, megszépült kápolnáját és sekrestyéjét. A Batthyány-család tagjai, Boldog Batthyány-Strattmann László ereklyéjét helyezték el a kápolnában.

A szentmisén a főpásztorral koncelebrált Hencz Márton püspöki titkár és Varga Gábor az egyedi Szentháromság-templom plébániai kormányzója. Az eseményen részt vett Gyopáros Alpár országgyűlési képviselő, Batthyány-Schmidt Margit grófnő és fia Batthyány Boldizsár, valamint Németh Gábor Egyed község polgármestere is.

Az ünnepi eseményen Varga Gábor plébániai kormányzó köszöntő beszédében kiemelte, hogy az elmúlt három év mozgalmasan telt az egyházközségben. 2020-ban a Magyar Falu programnak köszönhetően a plébánia kerítését újították fel, múlt évben a hívek és a nagylelkű helyi vállalkozók adományából a templom harangjai és az azokat mozgató elektromos szerkezet teljes körű felújítása történhetett meg. Idén tavasszal az önkéntesek és a hívek segítségével a plébánia parkját fásították és parkosították, nyáron a sekrestye és a kápolna teljes körű felújítása valósulhatott meg.  

1852-től 1882-ig Egyed települése a Batthyány-család birtokát képezte. Innen származott a gondolat, ha egykoron a község e nemes család birtokát tette ki, akkor megújult kápolnájukban Boldog Batthyány-Strattmann Lászlónak állítsanak emléket. Az ereklye elhelyezésére azért esett a mai napra a választás, mert éppen ma 150 éve annak, hogy 1874. november 10-én született Coreth Mária Terézia, Batthyány-Strattman László felesége, akivel a mai napon, 126 évvel ezelőtt fogadtak örök hűséget egymásnak – emlékeztetett Varga Gábor plébániai kormányzó.

Veres András megyéspüspök szertartás keretében áldotta meg a Szentháromság Templom felújított harangjait, megszépült sekrestyéjét és kápolnáját, majd a Batthyány-család tagjai elhelyezték a templom kápolnájában Boldog Batthyány-Strattmann László ereklyéjét.

Amikor hálát aduk Istennek az elvégzett munkáért, amit ennek a templomnak a felújításáért, megszépüléséért végeztek, akkor érdemes odafigyelnünk arra is, amire a felolvasott szentírási szakaszok tanítanak. Az első olvasmány a careftai özvegyasszony története (1Kir 17,10-16) és az evangélium (Mk 12,38-44) szoros kapcsolatot mutat egymással. Mindkettő egy-egy szegény asszony cselekedetéről tanít – kezdte szentbeszédét a Győri Egyházmegye püspöke. Úton-útféle megtapasztalhatjuk a szegénység jelenlétét. Jézus is mondta, szegények mindig lesznek veletek. (vö.Mk 14,7) hisz nincs olyan társadalom, ahol mindenki egyformán részesülne az anyagi javakban. Sík Sándor Te Deum című versében egy nagyon fontos dologra hívja fel a figyelmünket: „Hogy mindig jutott két garasom adni, /és magamnak nem kellett kéregetnem, / hála legyen”. Mindig tudjunk hálát adni Istennek azért, hogy megvan a mindennapi betevőnk és hogy talán még arra is jut, hogy másokat segítsünk. Vannak olyan szellemi, lelki értékek, amelyek gazdagabbá teszik azokat, akik kapják és mégsem juttatja koldusbotra azokat, akik adják. Ilyen a mosoly, amellyel bátorítani tudjuk egymást nehéz helyzetekben. Ehhez nem kell szegénynek vagy gazdagnak lenni, mindenki meg tudja tenni. 

Az anyagi javak megosztása azonban már sok problémát vet fel. Egyházunk a megosztás erényét igyekszik elénk állítani. Adni öröm. Többet adni még nagyobb öröm, de amit kevesen ismernek meg, az az igazán nagy öröm, amikor akkor is adni tudunk, amikor mi is rászorulnánk bizonyos dolgokra. De ezt az örömöt, csak kevesen képesek megtapasztalni. Veres András püspök a jezsuita rendalapító Loyolai Szent Ignác gondolatait idézve hívta fel a figyelmet arra, hogy mindnyájunknak meg kell tanulnunk egyfajta függetlenedést az anyagi javaktól. Ez minden embernek, legfőképp a keresztény embernek kötelessége, hogy bízzon Isten gondviselésében és kész legyen akkor is adni, amikor ő maga is rászorul. Majd visszautalt az olvasmányban hallott careftai asszony történetre, amely arra is akar tanítani bennünket, hogy higgyünk jobban a gondviselésben.

Veres András püspök úr, még szombathelyi megyéspüspökként Rómában volt gróf Batthyány-Strattmann László boldoggá avatásának posztulátora, így jól ismeri a szent életű orvos életét. Elmesélte, hogy az orvoshoz gyógyulás céljából forduló szegényeknek még az útiköltségét is kifizette a gróf. Számtalan ilyen történetet lehetne még említeni Boldog Batthyány-Strattmann László életéből, aki gazdag volt, de nagylelkűen tudott adományozni.