Lezárta sorozatát a kapuvári múzeum

A Rábaközi Muzeális Kiállítóhelyen egy éven keresztül minden hónapban más műtárgyat állítottak ki, amely a raktárban pihent.

A sorozatot decemberben a kapuvári múzeumban egy kiállított aprószenteki korbács zárta. December 28-a, aprószentek napja a Máté evangéliumában olvasható történet szerint a két év alatti fiúgyermekek emléknapja. akiket Nagy Heródes hatalmi féltékenységből öletett meg Betlehemben, remélve, hogy Jézus, a zsidók megjövendölt újszülött királya is köztük lesz.

Aprószentek napjának jellegzetes szokása a vesszőzés, melyet neveznek, „suprikálás”-nak, „mustározás”-nak is. A vessző lehet hajlékony fűzfavessző vagy korbács. A vesszőzés résztvevői a fiúgyermekek, legények vagy pásztorok voltak. Megkorbácsolták a lányokat, asszonyokat vagy a gyerekeket. A szomszédba „mustármagért” küldött fiúgyereket a
háziak veregették meg. Ezután megjutalmazták dióval, mogyoróval, esetleg egy kis pénzzel.

A szokás kissé átalakult formában a Sopron megyei falvakban, mezővárosokban – így Kapuváron is – a 20. század közepéig élt. A fiúgyerekek e napon kilenc ágból font fűzvessző korbáccsal, úgynevezett „mustár”-ral járták az utcákat, és megveregették vele a házbelieket:

„Kellísessek ne legyenek az ujj esztendőben!” A jókívánságokért jellegzetes kántáló hangon adományt kértek: „Seeegillenek a Sipőc Jóskánok bársonpurucra! Seeegillenek! A Szakács Pistánok ásztrigán sip-káro, seeegillenek!” A korbácsolásért almát, diót, pénzt kaptak.

A kiállított aprószenteki korbács a Rábaközi Múzeum Néprajzi Gyűjteményéből való.

A Rábaközi Muzeális Kiállítóhelyen 2011-ben megnyílt „Kapuvár anno… Fejezetek a város és környéke történetéből” című állandó kiállítását is megtekinthetik az érdeklődők Kapuváron. Az intézmény 2025. január 6-tól ismét várja a látogatókat

–Legfőbb célunk, hogy értékes emlékeinket minél több emberrel megosszuk, és bemutassuk múltunk értékeit – mondta el a tárlatvezető, Nagy Eszter Kata.